Türkiztoll

Színezd ki vele a hétköznapokat! :)

Adventi időszak

- december 3, 2015

Vasárnap meggyújtottuk az első gyertyát a koszorún és ezzel hivatalosan is adventet hirdettünk. Ez azt jelenti, hogy kezdetét vette az elcsendesedés időszaka. Jó lenne, ha ez az egy hónap valóban az elmélkedésről, a csendről szólna. Szeretnék számvetést végezni az elmúlt évről, egy kicsit visszatekinteni. Átnézni az év eleji terveket és célokat és utána járni, hogy mit sikerült teljesítenem és melyik területen van még elmaradásom és ezzel párhuzamosan egy kicsit előre is tekinteni és terveket kovácsolni az elkövetkezendő esztendőre.

WinterReading

Ha már visszatekintés, akkor nem csak a terveket veszem számba, de itt a blogon is visszakacsintok egy kicsit. Megnézem a tavaly ilyenkor aktuális bejegyzéseket és azokból szemezgetek, inspirálódom. Tavaly sok ünnepre hangolódó bejegyzésem volt, ezek segítségemre lesznek most is a készülődésben. Ha te is szívesen beleolvasnál egy-egy tavalyi cikkbe, akkor itt kiválaszthatod kedvenceidet az ünnepre hangolódó írások közül:

Olvass mesét!

Békés ünnepvárás

Készíts advent naptárat!

Karácsony a kisasszonyokkal

Készíts ajándékot saját kezűleg!

Karácsonyi hálószobák

Illatos karácsonyi mécsestartó

Karácsony a kandalló előtt

Adakozz!

A téli hónapokban szeretem kihasználni a hosszú estéket, gyertyát gyújtani és feltöltődni. Megnézni egy-egy karácsonyi filmet, olvasni valami szépet és így hangolódni a várva várt ünnepre. Már elkezdtem a díszítést is, ami itt egyáltalán nem meglepő, mert nagyon sok helyen már talpig díszben ragyogva állnak a karácsonyfák a nagy napra várva. Kitettem néhány koszorút és mikulásvirágot is és az erkélyemen esténként bekapcsolom az égőkkel teli pici műfát, ami bár még csak nem is karácsonyfa, mégis ünnepi hangulatot varázsol.

Cikkem zárásaként szeretném megosztani veletek Pilinszky János sorait, amelynek szelleme remélem számotokra is olyan adventi hangulatot hoz majd el, amilyet nekem is hozott.

“Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.
Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés”; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk.
Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől – szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.”

Pilinszky János: Advent

Kívánom nektek, kedves olvasóim, hogy örömmel és jól várakozzatok, élvezzétek minden percét!🙂


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: