A vén gesztenyefa árnyékában

Kedves olvasóim, rendkívüli közlemény következik! 🙂 Örömmel jelentem, hogy nemrégiben sikerült befejeznem új könyvemet. Mielőtt bővebben szólnék róla, meg kell mondjam, hogy a második könyvemet kézben tartani legalább annyira felemelő és örömteli érzés, mint az első írásomat. Ez alkalommal is volt örömtánc, boldogság, szikrák és tűzijáték, és persze az örömkönnyek sem maradhattak el.

Ez a könyv merőben más, mint a Szélrózsa, amit inkább egy motivációs, több témát is magába foglaló irománynak szántam. Ez az írás életem története, a gyermekkorom, a múltam emlékei kapnak benne főszerepet. Szüleim negyvenedik házassági évfordulójára írtam a könyvet, hogy egy méltó ajándékkal lephessem meg őket ezen a szép ünnepen és egyben köszönetet is mondjak nekik mindenért, hogy megkaptam tőlük a legnagyobb lehetőséget, azzal, hogy világra jöttem.

A téma személyessége miatt jelenleg csak belső terjesztésben kértem a könyvet, ami azt jelenti, hogy a családtagoknak, rokonoknak, barátoknak rendeltem néhány példányt belőle. Amikor majd ők is úgy látják és nincs ellene kifogásuk, akkor majd a tágabb közönség felé is megindul a terjesztés. Addig is mindenképp szerettem volna megosztani ezt az örömteli hírt veletek, kedves olvasóim.

Ez a könyv, amint említettem a fiatal éveimet, a gyermekkoromat öleli fel. Bemutatom a családtagjaimat, a várost, ahol születtem, a kis falut, ahol nagyszüleim éltek. Szüleimről, testvéremről, nagyszüleimről vannak benne régi történetek és kedves mesék, amiket maga az élet írt. Bemutatja a nyolcvanas éveket és magát az életmódot, ahogy akkoriban elfoglaltuk magunkat. Mesélek benne iskoláról, tanulásról, barátságról, kalandokról és szerelemről is természetesen. Megemlítem legkedvesebb négylábú barátaimat is, akiknek nagyon sokat köszönhetek.

Érdekes olvasmány lehet azoknak is, akik nem ismernek személyesen. Hisz az életérzés, a régi szép idők és az átélt kalandok mindenkiben hasonló érzéseket ébresztenek. Úgy is mondhatnám, hogy ez a mű mindenkinek szól, aki volt egyszer gyerek! 🙂

Hiszem és tudom, hogy írok majd még jó néhány könyvet, abban is biztos vagyok azonban, hogy ez lesz az örök kedvencem valamennyi közül. Tudom, ezt a második alkotásomnál kijelenteni meggondolatlanságnak tűnhet, személyes tartalma miatt azonban mindig nagyon közel fog állni a szívemhez és ezen nem változtathat semmi. Öröm volt elmerengeni a sok-sok kedves emlék között, maga az írás folyamata is nagyon öröm-és érzelem teli volt. Sok régi kép, érzés és élmény villant be, ami még szórakoztatóbbá tette ezt a kreatív folyamatot. Sokat mosolyogtam, nevettem és persze sírtam is közben. Azóta a visszajelzésekből tudom, hogy olvasóim is ugyanazt élték át olvasás közben, mint én magam a mű írása közben. Ez nekem már elég dicséret és elég honorárium is, már csak ezért érdemes volt múltam és emlékeim nyomába eredni.

Főként a honvágynak köszönhetem, hogy végre megszületett ez a mű, ennek legfőbb bizonyítéka az a rövid részlet is a könyvből, amit végül fülszövegnek választottam:

Hiányzik a kakaskukorékolás, a tiszavirágzás, a déli harangszó és az a tikkasztó hőség, amikor csak a gyomok erős szagát érezni a mezőkön. Amikor minden hullámozni kezd az ember szeme előtt, és nem tudja, hogy valóság-e vagy csak káprázat az egész. Hiányzik az a csend, amikor még alig jártak autók az elmaradott falucskában, és még a madarak is a hűvösben deleltek valahol. Egy-két tücsök ciripelt csak, és még a szellő se mozdult. Hiányzik az a romantikus vidéki idill, a falusi miliő és a magány, amit én annyira untam és utáltam egykor. És hiányzik az az apró kis falucska is, ahonnan olyan nagyon elvágyódtam.

A borítót különösen imádom, nagyon sokat jelent nekem. Eleinte valami teljesen másra gondoltam, erre a képre egészen véletlenül találtam rá, illetve úgy hiszem, hogy ő talált meg engem. A fa alatt ülő öreg párocska sziluettje nagyszüleimre emlékeztet, így első látásra beleszerettem ebbe a képbe.

Hálával teli köszönetem szeretném kifejezni ismét az Underground kiadónak, hogy segítettek megvalósítani az én legújabb álmomat. Továbbra is csak ajánlani tudom őket mindenkinek, aki az írói pálya felé kacsintgat!

Köszönöm, hogy rászántatok néhány percet, hogy végigfussátok az én kis örömódámat és hálabejegyzésemet, köszönöm, hogy velem vagytok, olvastok és hogy velem örültök az én boldogságomnak! Támogatásotok nagyon sokat számít és rendkívül hálás vagyok érte! ♥