Érezted már úgy valaha, hogy elvesztél a nagyvilágban? Hogy már azt sem tudod ki vagy és mik a céljaid, vagy vannak e egyáltalán? Hogy életed kulcsát átadtad valaki másnak, rábíztad magad, sorsod teljes irányítását? Legyen az egy tanár, egy munkatárs, egy főnök, egy jóbarát, vagy egy szerelem, néha képesek vagyunk feláldozni önmagunkat valaki másért. Belekerülni egy kapcsolatba és annyira jól érezni magunkat benne, hogy egy idő után csak úgy lubickolunk, végül teljesen el is veszünk a mindennapok áramában. Egyik nap követi a másikat, végül egyre távolabb sodródunk egykori önmagunktól és a végén már azt sem tudjuk kik is vagyunk valójában. Hiszek benne, hogy minden üzenet, könyv, idézet, bejegyzés, vagy újságcikk jókor és okkal talál meg minket. Remélem ez a bejegyzés is elér most azokhoz az emberekhez, akiknek épp erre az üzenetre van szükségük. A cikk szerzője Dömötör Aletta a Talentumok.com oldalról. A bejegyzést teljes hosszában közlöm, remélve, hogy sok emberen segíthet ez a gyakorlat!
Körülményeink, külső világunk tükrözik a belső világunkat. Kapunk az élettől figyelmeztető jeleket, hogy figyeljünk oda magunkra, mert veszélyben van a belső egységünk, ezáltal veszélyben vagyunk mi magunk is. Figyelmeztetések sora következik! Figyelj! Figyelj, mert valami megváltozott benned. Nem jó irányba tartasz. Kicsúsznak a dolgok a kezedből, széthullik “minden”. Széthullik minden, ami a szemnek látható. Most láthatod! Láthatod, hiszen csak a szemednek hiszel… nézd meg jól… Figyeld meg, hogy mit tükröz a külvilág! Figyeld meg, hogy mi az ami szétesett!
A körülmények tükrözik a belső világunkat. Hiszed vagy sem, amilyen kint, olyan bent is. Rólad szól. Neked üzen a körülötted kivetülő élet. Ha kint most szétesni látszik valami, akkor tudhatod, hogy belül benned is szét van esve a Te Belső Egységed.
És, hogy mitől is eshetett szét? Vannak pillanatok, helyzetek, emberek, amikor úgy “hozza az élet”, hogy valaki másra kell magunkat bíznunk. Kevésnek, gyengének érezzük, gondoljuk magunkat saját életünk irányításához, megoldásához. Ilyenkor azt gondoljuk, hogy egy másik ember jobb, ügyesebb, így talán megment minket. Átadjuk az életünk felett az irányítást így ennek a másik embernek. Mostantól ő irányít…jobban leszünk. Most már nem minket terhel a felelősség a saját boldogulásunkkal kapcsolatban. Most már ő, a másik lesz a felelős azért, hogy én jól legyek. Ettől kis időre jobban is leszünk. Ő átveszi a felelősséget, mi meg ott hagyunk nála valamit magunkból. Valamit, ami számunkra a legértékesebb dolog. Egy részünket, aki mostantól már nem tud magában hinni, csak abban a másik valakiben. Ettől a pillanattól kezdve, függőségbe kerültünk vele…az életünk már csak vele lehet teljes, hiszen magával vitte az egyik legfontosabb részünket. Az életünk fölötti hatalmat adtuk át ezzel a döntéssel…
Lásd meg, hogy életedben hányszor tetted ezt meg! Hányszor adtál lehetőséget másoknak, hogy életedbe beleszóljanak, bele teremtsenek? Kik lehettek ezek az emberek, akiket felruháztál ezzel a lehetőséggel? Barátok, társak, tanárok, orvosok, stb…számold össze, lásd meg mit tettél ezzel.
Amikor úgy érzed, hogy elég abból, hogy mások irányítják életedet, megmondják, hogy mi a jó neked és te ezt elhiszed…amikor mindezt megelégelted, akkor tudd, hogy lehetőséged van arra, hogy változtass ezen!
Ülj le, és tudatosan nézz szembe ezzel a régi döntéssel! Vállalj felelősséget azért, hogy mindez megtörténhetett veled, azért, hogy kiadtad kezedből a saját életedet! Majd dönts úgy, hogy mostantól másként lesz, és hívd haza részeidet! Hívd vissza, ide önmagadba, a jelen pillanatba az összes aspektusodat! Állj készen a fogadásukra, üdvözöld őket, örülj, táncolj, ünnepelj!
Érezd magadban, ahogy ezek az energiák visszaszivárognak, érezd ahogy megtöltenek, új minőségű erővel ruháznak fel! Olyan erővel, amit még te magad sem ismersz…olyan erővel, ami által más, több, teljesebb leszel. Újra önmagad lehetsz, ragyoghatsz, teremthetsz!
Ha úgy érzed, hogy egyedül nem vagy erre képes, akkor mond el az alábbi oldást, ez segít, támogat abban, hogy a részeid hazatérjenek:
“Itt és most felelősséget vállalok azért a döntésemért, hogy kiadtam a kezemből életem irányítását. Egyértelműen tudom, hogy mikor történt mindez. Tudom, hogy ki az, akinek odaadtam a lehetőséget, hogy irányítsa életemet. ( Mond ki hangosan a szituációt és az illető nevét).
Köszönöm neked ………………….( annak a neve akinek átadtad az irányítást), hogy eddig megőrizted a rád bízott aspektusaimat és ezzel segítettél nekem. Hálás vagyok érte!
Most felelősséget vállalok önmagamért, az életemért, és az aspektusaim feletti hatalmat visszaveszem tőled. Mostantól az én életemben, én teremtek. Ettől a pillanattól kezdve senkinek és semminek nincs hatalma az életem felett! Szólítom hát a részeimet, hogy jöjjenek haza, térjenek vissza, ide hozzám, az otthonukba! Beengedem őket és megadom az őket megillető helyet.
Érzem, ahogy feltöltődök a saját erőmmel…érzem, egyre inkább érzem, hogy újra teljes leszek. Egységes vagyok, teljes vagyok, Teremtő vagyok, újra élek és Teremtek!”
Amikor mindezt végig csinálod, amikor Önmagadat újra egységesnek éled meg, akkor kint is megváltozik az életed. Megváltoznak a visszajelzések. Megváltozik minden körülötted. Mostantól belső egyensúlyod, egységességed tükröződhet.
Így, ezzel a belső érzéssel szívesen nézel majd bele a tükörbe, tükröződésekbe!
Segíts magadon, vedd vissza a hatalmat a saját életed felett!
Szerző: Dömötör Aletta – Talentumok.com
Forrás: talentumok-lelekebredes.com
További hasznos gyakorlatok:
Listaírás, ahogy a buddhisták is teszik
Türkiztoll 
Hozzászólás